Általános bemutatás
A FUEN az európai őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok ernyőszervezete.
Önmeghatározás
Az európai őshonos nemzeti kisebbségek/etnikai csoportok olyan kisebbségek, amelyek határváltozások és más történelmi események következtében jöttek létre. Európai őshonos, nemzeti kisebbségeknek/etnikai csoportoknak tekintjük azokat az európai népcsoportokat is, akik nem hoztak létre saját államot és kisebbségként élnek egy adott állam területén.
(részlet a FUEN-Chartából)
Napjainkban több mint 300 különböző őshonos nemzeti kisebbség él Európában. Minden hetedik európai polgár valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél egy regionális vagy kisebbségi nyelvet.
Ezen 300 közösség szükségletei és az előttük álló kihívások rendkívül sokszínűek. Európában akadnak kiváló modellek a többség és kisebbség közötti egyensúlyra, azonban olyan államok is vannak, amelyek őshonos kisebbségeik létét is tagadják.
Az európai kisebbségek több figyelmet és befolyást kérnek régiós, állami és európai szinten egyaránt.
Nyelvi sokszínűség
A hivatalos adatok szerint az EU-ban, az Európai Unió 23 hivatalos nyelvén kívül több mint 60 regionális és/vagy kisebbségi nyelvet tartanak számon. Ezeket a nyelveket becslések szerint 40 millió EU-s állampolgár beszéli. Jelenleg 90 nyelv létezik - a földrajzi értelemben vett - Európában, ezek közül 37 hivatalos állami nyelv, 53 pedig úgynevezett "állam nélküli nyelv".
Az Európai Bizottság megbízásából készült EUROMOSAIC-tanulmány becslése szerint egy nyelv fennmaradásához szükséges beszélők kritikus száma 300.000 körüli beszélőre tehető.
A legnagyobb állam nélküli nyelv katalán, körülbelül 6 millió ember anyanyelve. Egyes nyelvi közösségek, mint például a walesi, a baszk, nyugat-fríz, breton és néhány Oroszországban beszélt nyelv, mint a baskír vagy a csuvas, a kritikus küszöb felett vannak. E kritikus küszöb alatt van azonban, a regionális és/vagy kisebbségi nyelvek nagy többsége, mint például a ladin, rétoromán, felső- és alsó-szorb, észak-fríz és kasub.
Az UNESCO szerint, a világon jelenleg beszélt 6000 nyelv mintegy fele sorolható a 'rendkívül veszélyeztetett' kategóriába.
