- Sajtóközlemény
Arra kérjük a magyarországi pártokat, hogy eszközeikkel, lehetőségeikkel segítsenek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésében, hiszen ez nemzeti ügy, nem pártpolitikai kérdés. Egymillió aláírás kell ahhoz, hogy Európa foglalkozzon az őshonos kisebbségek kérdésével és jogszabályt alkosson – hangsúlyozta a Magyar Állandó Értekezlet pénteki ülését követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az eseményen Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár is ellátta kézjegyével az európai polgári kezdeményezést.
Az RMDSZ elnöke a sajtótájékoztatón a Minority SafePack-et kezdeményező bizottság alelnökeként is köszönetet mondott a MÁÉRT tagszervezeteinek és a határon túli magyar szervezeteknek az egyöntetű támogatásért. „Ez egy nehéz és hosszú ügy. Nem lesz egyik pillanatról a másikra eredménye, de bízunk abban, hogy az Európai Unió – amely változni fog, amelynek változnia kell – odafigyel az őshonos kisebbségekre” – tette hozzá.
Mint kiemelte: azért fontos, hogy összegyűljön az egymillió aláírás, mert ebben a kérdésben másképp nem lehet továbblépni, hogy a kezdeményezés ellenzői ne érezzék úgy, hogy ők győztek. „Mivel a Kárpát-medencei magyarok a MSPI elsőszámú haszonélvezői, ezért nekünk kell a legtöbb aláírást is összegyűjteni. Abban bízom, hogy Magyarországon is összegyűl néhány százezer aláírás, hogy meg tudjuk mutatni: nekünk, magyar embereknek ez a kérdés fontos” – összegzett az RMDSZ elnöke.
„Mi, a Kárpát-medencében élők, erdélyiek, felvidékiek tudjuk a legjobban, hogy ha a nemzetállamok kénye-kedvének vannak kiszolgáltatva a nemzeti kisebbségek, akkor nem mennek jól a dolgok” – mondta a sajtótájékoztatón Vincze Loránt. A FUEN elnöke kifejtette: fontos volna az, hogy az Európai Unió szavatolja a nemzeti kisebbségek számára, hogy a megszerzett jogainkból ne vehessenek el, és a tagállamok osszák meg egymás közt a jó kisebbségvédelmi gyakorlatokat, mert ahogy lehet autonómia Dél-Tirolban, lehet erős kulturális autonómiája a Dániában élő németeknek és a Németországban élő dánoknak, úgy ezeket a modelleket itt, Közép- és Kelet-Európában is érdemes lenne követni.
„A Minority SafePack sikeréhez szükség van arra, hogy a magyar emberek támogassák, akik ezáltal a külhoni magyar közösségeket támogatják, azt, hogy a jövőben védelmet élvezzenek a jogaik, és ne csak megállapítsa az EU, hogy értékek a kisebbségek, hanem védje is ezeket az értékeket. Ehhez kérjük a magyar emberek támogatását” – fogalmazott Vincze Loránt.
A Magyar Állandó Értekezleten a legfontosabb kérdésekben konszenzus volt, nemcsak a magyar kormány és a külhoni magyar szervezetek között, hanem a magyar parlamenti − beleértve az ellenzéki − pártok között is. Igaz ez a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés kapcsán is, amely az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtését tűzte ki célul, és amelyet kiemelt ügyként minden jelen lévő párt és szervezet támogat – számolt be a tanácskozást követő sajtótájékoztatón Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Mint beszámolójából kiderült: az értekezlet résztvevői tiltakoznak az ukrajnai oktatási törvény ellen, ugyanakkor mind egyetértettek Gyurcsány Ferenc javaslatának elutasításában, amely a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását kezdeményezte. Mint a miniszterelnök-helyettes rámutatott, a külhoni magyarságnak az állampolgársággal együtt jár a szavazati jog.
A MÁÉRT zárónyilatkozata leszögezi: kiemelt törekvés, hogy az anyaországban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában minél többen támogassák aláírásukkal a Minority SafePack kezdeményezést, amelynek célja az őshonos kisebbségi közösségek európai uniós jogvédelmének megteremtése.
