- Sajtóközlemény
Mi nem bajkeverők vagyunk, ahogy ezt a román diplomácia nevezte az elmúlt hónapokban, években. Mi azt mondjuk: a sokszínűség és a több kultúra érték. Ezt meg kell őrizni, nem szabad fölszámolni – hangsúlyozta Brüsszelben Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Az RMDSZ képviselői és szenátorai jelenlétében avatták fel szerda este a FUEN Európa irodáját. A belgiumi németajkú közösség szecessziós épületében működő iroda avatóján Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke elmondta: a FUEN-nek mindenképpen szüksége van a brüsszeli jelenlétre és lobbierőre, hiszen az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek ernyőszervezeteként minden projektjük kapcsolódik az EU-hoz.
Kelemen Hunor köszöntőjében rámutatott: Románia pár napja kimondta, egy magyar nyelvű iskola törvény általi létrehozása alkotmányellenes. Az ilyen példák indokolják azt, miért is vágtak bele a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésbe. „Mi azt akarjuk, hogy a volt kommunista államokban élő őshonos kisebbségeket is ugyanazok a jogok illethessék meg, mint a dél-tiroli németeket vagy a belgiumi németajkú közösséget. Az Európai Unió tagállamainak a felelőssége, hogy minden egyes őshonos kisebbség otthon érezze magát azon a földön, ahol született, és meg akarja őrizni saját értékeit, nyelvét, kultúráját, vallását” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Elmondta: a romániai magyarok a nyugat-európai példákat tartják követendőnek, ezekre hivatkoznak, amikor szubszidiaritásról, autonómiáról és közösségi jogokról beszélnek. Maguk mögött akarják tudni a kommunizmust, annak minden bajával együtt, hogy értékeiket megőrizhessék.
Kelemen Hunor leszögezte: már az elején tudták, hogy az európai polgári kezdeményezés nem lesz egy egyszerű sikertörténet – de a kezdeményezők tisztában voltak azzal is, ha nem vágnak bele, akkor nem is lesz lehetőségük rést ütni a falon, a rést tágítani, és felhívni a figyelmet arra, hogy az őshonos kisebbségek problémája legalább annyira fontos, mint az uborka görbülete az Európai Unióban. Mi azt mondjuk, hogy fontosabb – nyomatékosított Kelemen Hunor.
A következő időszak feladataként a többségi társadalmak partnerségének megszerzését határozta meg az RMDSZ elnöke. „2018-ban ez nem tűnik egy egyszerű vállalkozásnak Romániában, de tesszük a dolgunkat. 2019 után a munka nehezét az Európai Bizottság, a tagállamok, az állam- és kormányfők, közép- és kelet-európai többségi társadalmak meggyőzése jelenti majd: nem vagyunk ellenségek, nem akarunk elvenni semmit a többségtől” – összegzett Kelemen Hunor.
Vincze Loránt kiemelte: nemcsak az iroda avatójára hívták meg az RMDSZ parlamenti csoportjait és a FUEN brüsszeli barátait, hanem azért is, hogy a Minority SafePack kezdeményezésről beszéljenek. Bejelentette: már nyolc országban (Romániában, Magyarországon, Szlovákiában, Lettországban, Spanyolországban, Dániában, Horvátországban és Bulgáriában) sikerült átlépni a küszöböt, és még 70 ezer aláírás hiányzik az egymillióból. Éppen ezért nem lehet még a sikert ünnepelni – tette hozzá –, de azt lehet ünnepelni, hogy az őshonos kisebbségeknek uniós védelmet és támogatást kérő kezdeményezés igazi európai mozgalommá nőtte ki magát, amelybe olyan szervezetek is bekapcsolódtak, amelyek nem tagjai a FUEN-nek, illetve a végső hajrában is naponta jelentkeznek új szervezetek, mert ők is a győztes csapat tagjaivá akarnak válni. Hozzátette: mindez nem lett volna lehetséges az RMDSZ nélkül. „Nélkületek nem lett volna sem 260 ezer erdélyi, sem egymillió európai aláírás” – fordult a Szövetség képviselőihez, megköszönve nekik, hogy Európában elsőként láttak neki az aláírásgyűjtésnek, ezáltal példát mutatva, és reményt adva más kisebbségeknek is.
Vincze Loránt elmondta: Brüsszelben téma az Európai Unió jövője, és a nemzeti kisebbségek készen állnak, hogy választ adjanak arra a kérdésre, milyen Európát szeretnének. „Olyan Európát akarunk, amely értékteremtőként ismeri el az őshonos közösségeket, és gondoskodik megbecsülésükről és védelmükről. Ez a mi Európánk, ezt akarjuk!” – fogalmazott a FUEN elnöke.
